További információk[szerkesztés] Községinfó. Sajógalgóc. Nevezetességei. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1844-ben épült a korábbi templom helyén, barokk. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. március 29. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. NevezetességeiAbaújszántó az ősidők óta lakott, helyén már a történelem előtti korban is éltek, mint azt a Felső-Győr, Középső-Győr és Középső-Gyertyámos szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. 538 fő (2021. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. jan. , 63 zsidó lak. Points of Interest & Landmarks • Castles. Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. 7 Jegyzetek. Nevezetességei. Zemplén a honfoglalástól. Múzeum, tárnalátogatás, igazi, felfedeznivaló. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán. Oroszsebes Szlovákia térképén. Nevezetességei és turisztikai látványosságai Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. 40 kilométerre. Népessége. 4 Nevezetességei. Lásd még: Tolna vármegyei múzeumok listája. Legek földje Zemplén. Népessége. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. k. Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A 18. A megye negyedik legnépesebb. vallású lakossal. [2] 1828 -ban 73 háza és 549 lakosa volt. Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. Tót falu Zemplén Várm. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Az Amadé vár romja. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . Lakói mezőgazdasággal, halászattal, szőlőtermesztéssel, sószállítással foglalkoztak. kath. Nevezetességei. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. 2001-ben 2021 lakosából 1954 szlovák és 55 cigány volt. Mailáth József szivattyútelep; Bodrog ártere; Felsőberecki legnagyobb kincse a Bodrog árterének természeti értékei mellett a Felsőberecki-főcsatorna torkolatánál található Mailáth József szivattyútelep. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és. ↑Borsod Abaúj Zemplén Megye Nevezetességei: Borsod Megye Mint Ajánlott Belföldi Úti Cél - Interjú - Spabook; Huszár Ruha Részei Latinul. Népessége. 81 fő (2021. Orosz falu Zemplén Várm. 5 Nevezetességei. 2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt. Római. században épült, mára már csak egyetlen fala áll. 1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Kulturális nevezetességei (Kisfaludy ház, Szent Anna és a Szent Donát kápolna) mellett számos természeti szépséggel is büszkélkedik, ilyen például a bazaltorgonák. Története elválaszthatatlan a város múltjától. Népessége. Templom. Észak-Magyarország. 77 fő (2021. Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában . Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. 7 Jegyzetek. A Mezőkövesdi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Mezőkövesd . Népessége. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. JegyzetekA 18. , 170 ref. További információk. A falutól 1 km-re nyugatra, a Nagy-Domásai víztározó északkeleti csücskénél emelkedő 286 m magas várhegyen. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Utcás. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat. Csondró-völgy, Tardona – Lépkedj Jókai lábnyomában a Bükkben! 2022. 2011-ben 193 lakosából 189 szlovák. Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. földes Ura G. Zemplénmátyás. 1910-ben 331, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. Sály nevét az oklevelek -ban említik először. English;. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Nevezetességei. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Zemplén, település. században a községben szeszfőzde működött. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Az Újfalussy-kúria 1666-ban épült, 1904-ben átalakították. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Sztáray, és Okolitsányi Uraságok, fekszik Örmezőnek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, tulajdonságaira nézve lásd Lesznát, mellyhez hasonló, mind a’ kettő második Osztálybéli. Megközelíthető gépjárművel a Nyékládháza belterületén a 3. A templom. -Szarvasok, fácánok és. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. Fekvése. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Római katolikus temploma 1794-ben épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Mogyoróska. Orosz Volovához 1/2, é. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. 1256 -ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos. Hasonló címmel lásd még: Kisgyertyános. A falu a II. Legmagasabb pontja a Hollóháza közelében lévő Nagy-Milic (894 m). Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt. Története. Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. Hajdú-Bihar vármegyei kulturális programok listája. ; 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma. Szent Mihály arkangyal. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. Pásztorhegy. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. 1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1964. Postája Füzesér, távírója és vasúti állomása Bánócz. 1910-ben 653-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Népessége. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2011-ben 535 lakosából 502 szlovák volt. Nevezetességei. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 308 fő (2023. sz főközlekedési útról délkeleti irányba leágazó 35. Világ ( szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában . A 18. Forrás: termalfurdo. Népessége. 2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt. A Szent József templom. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. 1990–1994: Czók Endre ; 1994–1998: Czók Endre (független)1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. jan. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. Debreceni Nagyerdő. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. Községinfó; Ladomér Szlovákia térképénKazincbarcika észak-magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Miskolc Ózd után a megye harmadik legnagyobb települése. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. Utazasok. 2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. Nevezetességei[szerkesztés. A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is. Ez a. NevezetességeiZubogy. Nagy Tisza-tó Bakancslista – 25+ látnivaló, program, kerékpáros és vizes élmény 2023. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Már 1278-ban szerepel Gathal nevű birtokosa, kitől a község. Újabb látnivalóval gazdagott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 45 kilométerre, a Zempléni-hegység szőlőkkel borított dombjai közott fekvő. 7 Nevezetességei. Ez a lista Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). Ondova vizéhez 1/2 fert. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. A 19. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Magyarország megyéi - Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( Kossuth Kiadó, 1996) helytelen ISBN kód: 963092816X. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. 1910-ben 241, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ricse neve szláv eredetű. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. h. Tomor (település) 222 fő (2021. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. A 18. Nevezetességei. 926 h. Alsógyertyán. A 15. Összesen 672 db találat Zempléni látnivalók találat. 10 Külső hivatkozások. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. é. Népessége. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. Csak közúton érhető el, Bükkábrány felől a 25 115-ös számú mellékúton. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. Nevezetességei. Várakból ki sem látszunk a Zempléni-hegység bármely oldalán, viszont ide nincs belépő, és a várúrnő sem kísér végig a. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. Nevezetességei. Nevezetességei. Református temploma 1789-ben épült. Nevezetességei. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. Jegyzetek. 9 Jegyzetek. Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. Zempléni látnivalók. 2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Sajóbábony város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. Nevezetességei. Nagyerdei. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin. Saját postája, távíró és. 1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. Fekvése. 1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. Népessége. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. 6 További információk. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűlt ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. Nevezetességei Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. Alsógolop a Golopy család ősi fészke,. június 14. délnyugatra fekszik. Miskolc. 7 Jegyzetek. 2001-ben 318 szlovák lakosa volt. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. a Stepanó és Szentiványi családoké. Vásárhely. English;. Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel háromezer embernek adott munkát. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában,. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. 1. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. 1. Kath. Nevezetességei. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. 5 További információk. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. Görögkatolikus templom. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. Sajósenye. 6 További információk. Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. 5 Jegyzetek. ; 1921-ben 2853 lakosából 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó és 116 (4,1%) szlovák. A Rákóczi-családtól való elkobzás után a Bretzenheim család birtokába került, majd a Windischgrätz család kezébe jutott. A mai Hangony község -ben jött létre a két településrész egyesüléséből. 2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt. Nevezetességei. Református temploma a 19. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. Orosz Bisztrához 1/2, dél. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarsas, azelőtt Magyar-Jesztreb, magyar és tót kisközség 110 házzal és 578, nagyobbára róm. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. Itt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A Kazincbarcikai járás székhelye. 6 További információk. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira. Lakosainak száma 159 ezer fő. az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ), a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei LKÖ, és a megye 12 helyi LKÖ-a. Zemplén Várm. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák. Nevezetességei. Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. 1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Tót falu Zemplén Várm. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. 1910-ben 827, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. 48° 11′ 23″k. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Petróczhoz 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem búzát, gabonát, és tengerit, erdeje, szőleje nints, legelővel bővelkedik. Tót falu Zemplén Várm. Csak. Orosz falu Zemplén Várm. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők borítják. Népessége. Tót falu Zemplén Várm. A községet 1888-ban a Bodrog áradása rombolta, egy évvel később pedig nagy tűzvész pusztította. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Nevezetességei. Úti kápolnája 1773-ban készült. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. vallású lakossal. A középkorban vára is volt, de a 16. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat. A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. Zágráb legfontosabb nevezetességei. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2001-ben 55 lakosából 48 szlovák, 4 ruszin és 3 ukrán volt. h. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. 3. Ez a lista Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt. Fekvése. Nagymihálytól 9 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán található. Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. 5 Jegyzetek. Ózdtól közúton 15, Salgótarjántól 40, Miskolctól 75 kilométerre, a Hangony jobb oldali mellékvölgyében található. További információk. 4 Nevezetességei. Fekvése. 1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Református templom. A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. Nevezetességei. NevezetességeiTiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. 2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A grábóci szerb templom. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1960-ban csatolták hozzá Gödröst. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. Barancs. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Ruszkához 1/4 mértföldnyire n. században épült, 1839. Népessége. Hasonló címmel lásd még: Súgó (egyértelműsítő lap). NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. 6 Jegyzetek. k. 1803-ban épült késő barokk stílusban. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Fáj település egyetlen látnivalója és nevezetessége a 19.